Íme, az egyik barátomnak írt válaszom, aki előbb azt posztolta, hogy minden hatalom Istentől van, és ezért imádkozik az új miniszterelnökért, majd „a félreérthetőség elkerülése érdekében” visszavonta a véleményét és törölte: Nagy kár, hogy visszavontad, ugyanis ezzel a kereszténység egyértelmű tanítását vontad vissza: azt, hogy minden hatalom Istentől van, ha pedig Isten a hatalmat arra méltatlan embernek adja, azzal is megvan a maga célja, éspedig az, hogy népét hűtlenségéért megbüntesse, vagyis azon megpróbáltatás által, amelyet a hatalomra méltatlan uralkodó jelent, hűtlen népét megtisztítsa és önmagához visszavezesse. Hogy ez rendkívül kellemetlen dolog? Igen. Hogy a jóléti kereszténység végét jelentheti? Igen. Hogy hitünk megvallásának és a hitünk szerinti életnek ezután az eddiginél jóval kellemetlenebb következményei lehetnek? Igen. Jézus azonban soha nem ígérte ennek az ellenkezőjét. Ilyeneket viszont mondott: „Ha tehát engem üldöztek, titeket is üldözni fognak.” (Jn 1...
Érdekes, vannak, akik nem tudják elképzelni, hogy mit fogunk csinálni a mennyországban. Hogy mit fogunk csinálni, azt persze én sem tudom, de nem is tartom lényegesnek. Ezt azonban igen: „rendelkezni fogunk azzal a képességgel, hogy magunkat – gondolatainkat, érzéseinket, lényegünk egész valóját – teljesen közölni tudjuk másokkal. Mindaz a nehézség, ami megakadályoz abban, hogy megértsünk másokat és megosszuk magunkat velük, el fog tűnni az eljövendő életben.”* Ilyen képességgel eredetileg csak a Szentháromság személyei rendelkeznek. Ők az egyetlenek a világon, akik teljesen közölni tudják magukat egymással, akik teljesen meg tudják osztani magukat egymással, akik teljesen egymásban tudnak lenni. Isten azért teremtett minket, hogy ezt nekünk is megadja, és aki üdvözül, annak ebben lesz része. Abban lesz része, ami Isten élete öröktől fogva. *Scott Hahn és Emily Stimpson Chapman: Remélem, meghalok! – A halál és a test feltámadásának keresztény értelme, Szent István Társulat, Budapes...
Komolyan hívő katolikusként (én annak tartottam) leél 35-40 évet. Utána vált, és a kereszténység tanításával ellentétesen kezd élni. Ezt sem nagyon értem. De hogy 35-40 év őszintén megélt kereszténység után a kereszténység tanításával ellentétesen élve úgy gondolja, hogy a kereszténységről neki kell tanítania a világot? Meghasonlottság a köbön. Nem tudom, miért, de Hamvas Béla alábbi írása jut róla az eszembe: "A pszichológia csaknem százéves praxisa után kétségtelenül kiderült, hogy a pszichológia módszereinek alkalmazása következtében az ember nem válik harmonizáltabbá, hanem a rejtőzés technikája lett fejlettebb. A pszichológiai eljárások eredménye, hogy az ember nem ébred fel, hanem a felébredés elől még mélyebbre bújik. Ahelyett, hogy megnyílna és megoldódna, e módszerek segítségéveI megtanul még jobban elrejtőzni. Eddig az álomelemzéssel még néhány gyanútlanabbat a napfényre lehetett csalni; az analitikus és teszt-módszerek nyomán ezek most már mélyen az álomtudat alá bújtak...
Megjegyzések
Megjegyzés küldése