Válasz egy ismerősömnek, aki szerint nem tudhatjuk, hogy Isten akkor is megtestesült volna-e, ha Ádám és Éva nem esik bűnbe

Nem értem. Ha Ádám és Éva nem vétkezik, akkor örökre az Édenben maradnak? Akkor az Éden lett volna az emberiség végleges állapota? Isten csak azért juttatta el az embert a boldogító színelátásra, mert az ember vétkezett?

Annyira abszurd ez a gondolat, hogy nem is értem, hogyan lehet kérdés bárkinek, hogy Isten megtestesülése nem a bűn következménye.

Mert mi is a mennyország? Az Istennel való egyesülés, az Istennel való teljes egység. Hogyan is valósulhatna ez meg, ha nem maga Isten kezdeményez, ha nem maga Isten jön el hozzánk, és adja oda magát nekünk teljesen?

Mi Istenhez magunktól soha nem tudnánk eljutni. A Vele való kapcsolat, a Vele való egység csak azért valósulhat meg, mert ezt Ő maga kezdeményezi, Ő maga jön el hozzánk, Ő maga lesz egy közülünk, és ezáltal Ő maga emeli fel a teremtést egy olyan szintre, amely messze meghalad minden természetes lehetőséget.

A saját isteni szintjére emeli fel a teremtést, hogy a saját isteni életéből részesítse. A testnek, az anyagnak, az anyagi világmindenségnek csak azért van örök jövője, mert Isten megtestesült és ezáltal az anyagot felvette a maga életébe és megistenítette.

A világ teremtésének utolsó és végső foka Isten megtestesülése: Isten először a semmiből valamit teremt, majd az élettelenből életet, a személytelenből személyt, végül pedig a földi emberből az isteni természetből részesülő embert. Ezen utolsó szakasz csak úgy valósítható meg, hogy Ő maga is emberré lesz, hogy az embert, az emberben pedig az anyagot, a testet, az egész teremtett világot a maga isteni szintjére emelje fel és a maga isteni életéből részesítse.

A világ végén Isten új eget és új földet fog teremteni, amely teljesen az Ő dicsőségét fogja sugározni. Ez csak azért lehetséges, mert Isten része lett a világnak, és ezért a világ is részt kapott Belőle. „Isten emberré lett, hogy az ember megistenülhessen.” (Szent Iréneusz)