A rendszer felfalta önmagát
Magyarországon van két, nagyjából azonos nagyságú tömb: jobboldal, baloldal, Fidesz-párti és Fidesz-ellenes tábor. A két tömb nagysága a választások előtt többé-kevésbé megnő, illetve lecsökken, de aztán beáll a szokásos, kb. 50-50%-os szintre.
2010-ben is ez történt. A borzalmas Gyurcsány-korszak miatt ekkor nagyon nagy arányban győzött a Fidesz, és nagyon erős párt lett. Erre a helyzetre hozta létre a maga új választási rendszerét, amely igencsak a győztesnek kedvez és a győztest jutalmazza.
Mivel a Fidesz rendkívül erős volt, a választási rendszer rendkívüli módon neki kedvezett, továbbá a Fidesz mindent meg is tett azért, hogy elszívja a levegőt a baloldali pártok elől, és hogy gyakorlatilag semmibe ne legyen beleszólásuk. Egyre jelentéktelenebbé váltak.
Ez azonban egy ponton túl kezdett veszélyessé válni, hiszen az új választási rendszer arra lett kitalálva, hogy az egy erős mindig győz a marakodó gyengék ellen. Ha azonban a gyengék túlságosan gyengékké válnak, akkor olyan gyászos eredményt érnek el, hogy senki nem akar már rájuk szavazni, a Fidesz-rendszer elleni düh és elégedetlenség viszont egyre nagyobb lesz, olyan nagy, hogy tulajdonképpen bárkire leszavaznak, aki Orbán leváltásának igényével elég szuggesztíven lép fel. Így is történt. A rendszer felfalta önmagát.
Fidesz-szavazóként nem tudom, mi ebből a tanulság. Az mindenképpen, hogy a demokrácia tévedés – a legjobb szándékú kormányt is arra kényszeríti, hogy a tudatlan tömeg kegyét keresse, és ezért sok szempontból az ő szintjükre kell leszállnia, ami érthetően sokakat felháborít. A bűnökről és botrányokról most nem beszélek, azok mindkét táborban ott vannak.
További írásom a demokráciáról: a demokráciáról

"Mi, az általános választójog ellenzői, megdöbbenünk azon, hogy nagy számú hozzá nem értő ember választ meg egy maréknyi alkalmatlant." Nicolas Gómez Dávila
VálaszTörlés